A talentumok példázatára (Mt 25, 14-30) alapozott beszédében Pálffy Anna-Mária lelkésznő a szolgálatot és az önvizsgálatot ajánlotta figyelmünkbe: „Szolgálni azt jelenti, hogy késztetést érzek, és teszek valamit embertársam javára. Istentől szabadságot kaptál, felelős vagy a talentumaidért! (...) Vizsgáld meg, hogy van-e abból valakinek haszna, ha te imádságos lelkületű ember vagy? Képes vagy úgy élni, hogy embertársad javát szolgáljad? Vagy aprópénzre váltottuk talentumainkat, értékeinket?"
Isten ajándékai szeretetteljes elfogadását ajánlotta, majd néhai Túróczy Zoltán magyar evangélikus püspök Tanács című versével zárta a prédikációt. Ezt követően, a résztvevők a Németi Református Egyházközség gyülekezeti termébe vonultak át, ahol közebédet fogyaszthattak el. Az alkalom és a helyszín a közvetlen, baráti jellegű beszélgetésnek kedvezett. A közösségi alkalom iránti igényt jelzi, hogy Ákosról is érkezett szórványhívünk.
Aznap, két résztvevő a következőket mondta a harmadik alkalommal megszervezett szórványgyülekezeti napról: „Mióta Anna-Mária alkalmakat teremt az együttlétre, azóta szorosabb a kötelék a hívek között. Szolgálata a városban és a környékbeli református templomokban új jelenség, korszakteremtő, szerintem korábban erre nem volt példa." (...) „Szükségét érzem annak, hogy közösséget alkossunk, vágyunk arra, hogy tartozzunk valahova, mi, akik itt gyökértelennek számítunk. Egy kapaszkodót jelent ez a nap. Jó lenne, ha végre lenne egy hely, ahová haza mennénk, hogy le ne morzsolódjunk. Úgy érzem. Isten áldja!"
A reformáció ötszázadik évfordulóján, evangélikus imaházban és református gyülekezeti teremben, békés, szeretetteljes közösségben zajlott az unitárius szórványgyülekezeti nap.